• Nyomtatás

A JÉZUS SZÍVE JEZSUITA TEMPLOM ORGONAFELÚJÍTÁSI PROJEKTJE

 

Az orgonafelújítási projekt íve

A számtalan, egyre kevésbé alapos és igényes átalakítás eredményeként a Jézus Szíve Jezsuita Templom orgonája – az 1894 óta szinte változatlanul megőrzött művészi fa orgonaházat leszámítva – mai formájában nem képvisel műemléki értéket. Sípanyaga és szélrendszere toldozott-foldozott, elektronikája elöregedett, többször módosított hangzásképe nem tükröz valódi művészi koncepciót. Regiszterei a liturgikus használat és a koncertek során egyaránt kompromisszumokra kényszerítik az orgonistákat, s bármikor előfordulhat váratlan hiba (elhangolódó vagy elnémuló sípok, beragadó regiszterek).

A 2016-os év során a templomigazgatóság felkérésére átfogó állapotfelmérést végzett a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra, s a szakemberek megállapították: „A hangszer sajnos nincs méltó állapotban, a legutolsó átépítés nem volt a javára. A hangszer belső elrendezése meglehetősen átgondolatlan, a legutóbbi bővítési munkák semmilyen minőséget vagy értéket nem képviselnek, abszolút igénytelenséget mutatnak. Az orgonaszekrény remekmívű, értékes munka, ám az orgonáról mint hangszerről ez nem mondható el. Egy esetleges felújításkor minden eleméhez hozzá kell nyúlni.” Megállapításaikat egytől egyig megerősítették az elmúlt hónapokban a templom felkérését elfogadó (illetve kedvesen elhárító) orgonaművészek.


A július elején meghirdetett Hangversenyek délidőben-sorozat egyértelmű tapasztalata, hogy a Jézus Szíve Jezsuita Templom orgonája jelen állapotában nemcsak a művészek, hanem a közönség számára sem jelent elég vonzerőt. Mivel a megszólaltatható repertoárt nyilvánvalóan behatárolják a hangszer korlátai, a felkérésünket elfogadó művészek kénytelenek egyszerűbb darabokat műsorra tűzni, illetve az orgonairodalom színgazdag remekműveit az ideálisnál fakóbb előadásban megszólaltatni. S mégoly tökéletesen játsszon is az orgonista a távoli karzaton, sok méterrel a padok mögött és fölött, a játszóasztalnál megbújva tetemes hátrányban van ahhoz a szólistához, kamaraegyütteshez vagy kórushoz képest, akivel-amellyel a hallgatóság akár szemkontaktust is tud teremteni, és akik-amelyek a zene megszületésének látványát is felkínálják.

Úgy gondoljuk, a XXI. században jogos az az igény, hogy még egy orgonakoncert esetében is legyen látható az előadóművész. Azonban nem kivetítővel szeretnénk áthidalni a távolságot: feltett szándékunk, hogy az orgona megújulásával egyidejűleg, a szükséges technikai feltételeket megteremtve a szentély előterében egy második, mozgatható játszóasztal kapjon helyet. Ezáltal – néhány jeles templomhoz, illetve koncertteremhez hasonlóan – az orgonista a padsorok és az oltár között foglalhatna helyet, s közvetlen kapcsolatban lehetne a szentélyben állókkal és a padokban helyet foglalókkal (az ilyen elrendezés előnyeit Szabó Balázs szeptemberi mesterharmónium-koncertjén már volt alkalmunk megtapasztalni). A szentélynél lévő játszóasztalnak köszönhetően a legnevesebb, akár külföldi orgonaművészek számára is vonzó lehet a jezsuita templomban való fellépés, az orgonás kamarazene lehetőségei szinte végtelenre tágulnak, és nem mellesleg a kántori szolgálat is élőbbé és közvetlenebbé válhat a szentmiséken. Bízunk benne, hogy ezzel az újdonsággal rá tudjuk majd irányítani a figyelmet a megújult orgonára, és hogy a Jézus Szíve Jezsuita Templom – kiváló akusztikájához és rangos kórusához méltó módon – jelentős helyszínként kerülhet fel a budapesti orgonatérképre.


Műszaki lehetőségek, művészi elképzelések

Természetesen nem csupán, sőt nem is elsősorban koncertorgonaként tekintünk a Jézus Szíve Jezsuita Templom hangszerére, ezért a felújítási koncepció előkészítése során számos más szempontra is igyekeztünk tekintettel lenni. A mozgásteret alapvetően meghatározza az 1894-ből származó, lényegében sértetlenül megmaradt míves orgonaszekrény, amely páratlan iparművészeti érték, restaurálása és megőrzése nemes kötelességünk. Mivel azonban a faépítmény nem alakítható, a megújítandó „belsőségek” számára rendelkezésre álló tér és ezzel a bővítés lehetősége korlátozott. A 2018 tavaszára lezáruló műszaki és szakértői felmérések legnagyobb tétje, hogy hány kiegészítő regiszter helyezhető el az orgonaházban – a rózsaablakot eltakaró, utólagos sípműre ugyanis mindenképpen bontás vár.

Az 1909-es állapot korhű helyreállítása ugyanakkor nem lehet cél, mert a mégoly jól sikerült, jellegzetesen késő romantikus stílusú Wegenstein-hangszer már a háború előtti liturgikus elvárásoknak sem felelt meg maradéktalanul, azóta pedig újabb igények léptek fel. A cél az, hogy a megújult orgona legyen alkalmas bensőséges hangulatú szertartások halk kísérésére, hangja olvadjon egybe a kóruséval a leghalkabb és a legpompásabb művekben is. Ugyanilyen fontos, hogy szólókoncertekre is legyen alkalmas, és ne ütközzön rajta nehézségbe a barokktól a XX. századig terjedő repertoár megszólaltatása. Az elvárások közötti ellentmondások feloldása a szakértők feladata lesz, az mindenesetre világos, hogy sokoldalú és sokszínű hangzás lebeg a szemeink előtt.

A hangszer leromlott állapota bizonyos értelemben előny, mivel néhány tucat eredeti Dangl–Wegenstein-sípon és szélládán kívül alig maradt megtartásra érdemes alkatrész az orgonában, így a nem látható technikai megoldásokat illetően szabad a tervezők keze. Előzetes elképzeléseink szerint éppen ezért digitálisan programozható elektromos traktúrát (a billentyűket a sípokkal összekapcsoló rendszert) alakítanánk ki, és az oldalra tolt, 1970-es évekbeli monstrum helyett az orgonaszekrény stílusában, de XXI. századi beltartalommal új, filigrán játszóasztal épülne, mely újra középütt kapna helyet.


Kapcsolódó fejlesztések, hasznosítási tervek

Mikor kezdjünk porral és felfordulással járó építkezésekbe, ha nem azelőtt, hogy a templom leendő új koronaékszere a helyére kerülne? Kézenfekvő, hogy az oldalhajók 2015–16-os kifestését követően a főhajó és a karzat – szakaszosan komoly állványozással járó – tisztasági festését a régi orgona bontása és a megújult hangszer visszaépítése közé időzítsük, s hogy a XX. század második fele óta lényegében érintetlen, leromlott tetőhéjazat cseréjét a festést megelőzően, az orgonaprojekthez kapcsolódva kell meglépni. Az orgona hosszú távú és stabil működése érdekében a főhajó hőszigetelésének érdemi javítását is szükségesnek látjuk. A karzat és a hozzá kapcsolódó toronyszobák nyílászáróinak hő- és hangszigetelése mellett a főhomlokzat nyílászáróinak (bejárati kapuk és a rózsaablak) utólagos szigetelése, illetve a főhajó oldalsó ablakainak cseréje is szükséges – mindez a templom fűtési viszonyaira is jótékony hatással lesz. Végül, de nem utolsósorban a megújuló templombelsőhöz és orgonához méltó, stílushű környezetet szeretnénk kialakítani a karzaton a padlózat és a kórusdobogó átépítésével, a kórust és az orgonistákat kiszolgáló közösségi terek célszerű berendezésével és professzionális koncertkellékek (karmesteri pulpitus, kottaállványok stb.) beszerzésével.


A fenti fejlesztések az orgona megújításával együtt valóban alkalmassá tennék a templomot, hogy fontos helye és szerepe legyen a budapesti egyház- és komolyzenei palettán. Szándékaink szerint a szentmisékhez kapcsolódó koncertek mellett a megújult orgona főszereplésével kamarazenei és kórussorozatokat, továbbá beavató előadásokat hirdetünk, és rezidens orgonaművészt kérünk fel tematikus szólókoncert-sorozatra. Bízunk benne, hogy templomunk a 2020-as budapesti eucharisztikus világkongresszus egyik kulturális programhelyszíne lehet, s hogy az orgonaprojekt révén a Palotanegyed és a komolyzenei szcéna is felfedezi a Jézus Szíve Jezsuita Templom nagyszerű akusztikáját. A megújult orgona számos lehetőséget nyithat meg olyan intézményi együttműködések felé is, amelyek a hangszer pedagógiai hasznosítására irányulnának: a közeli zeneiskolákkal vagy egyenesen a Zeneakadémiával összefogva a templom orgonista növendékek számára is szívesen kínálna fel napközben gyakorlási és rendszeres koncertlehetőséget. Álmunk, hogy néhány éven belül – számos európai nagyváros jeles templomához hasonlóan – minden délben negyedórás orgonakoncerttel örvendeztethessük meg a Jézus Szíve Jezsuita Templom mellett elsétálókat.

 

A projekt ütemezése

Az orgonamegújítás folyamatát nem pusztán a divat kedvéért nevezzük projektnek: a templom rendes működtetésétől elkülönülő, határozott keretek és ütemezés szerint szeretnénk megvalósítani. Az előkészítés már 2016-ban elindult, hiszen elkészült egy általános állapot- és sípfelmérés, valamint az orgona történetét részletesen feldolgozó tudományos kutatás. Folyamatban van továbbá a jelenlegi állapotot és az átépítési lehetőségeket részleteikben megvilágító műszaki felmérés és tervdokumentáció elkészítése, valamint a megújítás sorvezetőjéül szolgáló szakértői leírás s benne a diszpozíciós, azaz regiszterkiosztás-terv kidolgozása. Ezen anyagok alapján 2018 tavaszára állítható össze a tervezett állapot szakhatósági engedélyezéséhez és a kivitelező pályázat kiírásához szükséges tervdokumentáció, illetve adják meg árajánlatukat a felkért orgonagyártók (mindaddig csupán szakértői becslésekre és iparági összehasonlításokra hagyatkozva tervezzük a várható költségeket).

A tervezéssel párhuzamosan indul el a forrásgyűjtés: az őszi–téli hónapok során a templom közösségeit és a jezsuiták barátait megszólító adománygyűjtő kampányt hirdetünk, pályázati forrásokat kutatunk fel, illetve rendi és szakmai összefogással központi költségvetési források elosztására hatással rendelkező külső támogatókat igyekszünk a projekt mögé állítani. A kampány első központi eseménye a 2017. november 22-i jótékonysági koncert lesz, amelynek keretében bemutatjuk a projektet, és meghirdetjük a síp-örökbefogadási akciót. A Szent Cecília, a zene védőszentje napján megrendezendő hangverseny közreműködőinek jezsuita kötődésű muzsikusokat és neves meglepetésvendégeket kértünk fel.

A következő jeles nap 2018. február 10-én lesz: farsang utolsó szombatjára jótékonysági estélyt szervezünk, s ezzel az orgonabállal szeretnénk – a Palotanegyed polgárságát megszólítva – az összefogást helyi szinten kiszélesíteni. Reményeink szerint ekkorra már érdemi részletekkel és látványterveken tudjuk bemutatni a megújuló hangszert. Végül az elkészült tervdokumentációt és a szakértői leírást, illetve a kivitelezői árajánlatokat a 2018. április 27-én, a templom és az orgona 1909-es felszentelésének 109. évfordulóján rendezendő kampányzáró hangverseny keretében tervezzük támogatóink és a nyilvánosság elé tárni. A kivitelezői pályázaton nyertes orgonaépítő céggel azonban csak akkor tudunk ezt követően szerződést kötni, ha 2018 tavaszára a teljes költségvetés legalább harminc százaléka rendelkezésre áll – ez tehát az adománygyűjtő és forrásszerző kampány igazi célja és tétje.

Ideális esetben 2018 nyarára az orgonaépítői szerződés megkötésével a megvalósítás szakaszába léphet a projekt. A munkálatok előreláthatóan az orgona teljes elbontásával járnak, hiszen az orgonaház és a megtartásra érdemes alkatrészek restaurálását célszerű szakműhelyben végezni. Az akár két évig is eltartó átmeneti időszak során az eredendően a Párbeszéd Háza kápolnája számára beszerzett digitális orgona segítségével folytatódhat zavartalanul a templom liturgikus és kulturális élete, s célszerűen ezt az időszakot szeretnénk felhasználni arra, hogy a szükséges kapcsolódó fejlesztéseket megvalósítsuk. A megújult orgona avatóünnepségét reményeink szerint a templom- és orgonaszentelés 111. évfordulóján, az eucharisztikus világkongresszus kulturális programjai keretében, 2020. április 27-én tarthatjuk meg.

 

Költségvetés

Az orgona megújításának költségét a megkérdezett szakértők 80–100 millió forintra becsülik. Arra, hogy ez az összeg egyáltalán nem túlzó, néhány közelmúltban befejezett orgonafelújítás alapján következtethetünk: a Mátyás-templom (a jezsuita hangszerrel rokon, Dangl-alapokra épülő, 1909- ben a Rieger-gyár által átépített) orgonájának rekonstrukciója 210 millió forintból, a fasori református templom 1913-as Angster-orgonájának rekonstrukciója pedig mintegy 160 millió forintból valósult meg – tizennégy év alatt. (A Zeneakadémia szintén korabeli, de jóval nagyobb orgonájának rekonstrukciója összesen egymilliárd forint központi költségvetési támogatásból készül.) A vázolt kapcsolódó fejlesztésekre a Jezsuita Műszaki és Üzemeltető Iroda becslései alapján 30-40 millió forintot szükséges szánni, így a projektindítás és az ünnepélyes avatás járulékos költségeivel, valamint az egyházzenei programokra szánt kiadásokkal együtt a teljes projekt költségvetése mintegy 150 millió forint.

Mivel ez a nagyságrend a templom és a rendtartomány lehetőségein túlmutat, nem kétséges, hogy a projekt megvalósításához jelentős külső forrás bevonása szükséges. Fontos megjegyezni, hogy a Jézus Szíve Jezsuita Templom nem plébánia, egyháziadó-bevétele nincs, és az ignáci hagyományoknak megfelelően a szentmisék alatt nincs perselyezés. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – a templomba járók bőkezűen támogatják a templom fenntartását és különleges céljait.

A projekt elindítására Forrai Tamás SJ előző tartományfőnök különített el (a déli hangversenyek megrendezését lehetővé tévő alappal egyidejűleg) ötmillió forintot az ausztrál ingatlanhagyatékból. Ez az induló tőke biztonsággal fedezi az előkészítés szakaszában felmerülő szakértői, tervezői és művészi tiszteletdíjakat, illetve az egyéb költségeket. Bár őszintén reméljük, hogy vannak hasonlóan nagyvonalú jóakaróink, egyelőre nem számoltunk az orgonaprojektre fordítható nagy összegű hagyatékkal. Így ötmilliós összeg gyűjtését tűztük ki a 2017 novembere és 2018 áprilisa közötti projektindító kampány céljául, melynek központi motívuma a síp-örökbefogadás. (Az orgonaépítés megindításához szükséges további mintegy húszmillió forintot központi költségvetési forrásból reméljük elnyerni.) A támogatási lehetőségekről illetve, a síp-örökbefogadás részleteiről ide kattintva lehet további részleteket olvasni.

Az ősz folyamán megjelent egyházi pályázatokon mintegy húszmillió forint támogatási összeg erejéig igyekszünk forrást szerezni a kapcsolódó fejlesztésekre, s ezzel együtt a teljes orgonaprojekt külső támogatási igényét 140 millió forintban határoztuk meg. Összehasonlításul: az elmúlt évek nagyvonalú egyháztámogatási hulláma keretében a józsefvárosi plébániatemplom külső felújítására 1,2 milliárd, a győri bencések Loyolai Szent Ignác-templomának renoválására kétmilliárd, a budai ciszterci Szent Imre-templom megújítására pedig 310 millió forint jutott. Bízunk benne, hogy az e projektekhez mérten szerény terveink is érdemesnek bizonyulnak a támogatásra. Azt mindenesetre szeretnénk elkerülni, hogy forráshiány miatt félbemaradjon vagy a lassan csordogáló adományok miatt évtizedekre elhúzódjon a Jézus Szíve Jezsuita Templom orgonaprojektje. Reméljük, hogy őszi-téli kampányunkkal sikeresen szólítjuk meg barátainkat.

Joomla templates by a4joomla