01.jpg02-ok.jpg03.jpg04.jpg05-ok.jpg06.jpg07.jpg08-ok.JPG

 HETI HIRDETÉSEINK AZ AKTUÁLIS MENÜPONTRA, VAGY
IDE KATTINTVA TALÁLHATÓK MEG!

 Zárt szemekkel látni – Jézus színeváltozása

Tornya Erika RSCJ evangéliumi elmélkedése Nagyböjt második vasárnapjára

 

E beszéde után mintegy nyolc napra történt, hogy kiválasztotta Pétert, Jánost és Jakabot, és fölment velük a hegyre imádkozni. Míg imádkozott, külseje teljesen átváltozott, ruhája fehér lett és ragyogó. És íme, két férfi beszélgetett vele: Mózes és Illés. Megdicsőülten jelentek meg, és a haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie. Pétert és társait elnyomta az álom. Amikor fölébredtek, látták dicsőségét és mellette a két férfit. Ezek már épp menni készültek. Péter így szólt Jézushoz: „Mester, jó nekünk itt lenni! Csinálunk három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Nem tudta, hogy mit beszél. Miközben ezt mondta, felhő támadt és elborította őket. Féltek, amikor a felhőbe jutottak. A felhőből szózat hallatszott: „Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok!” Amikor a szózat elhangzott, Jézus egyedül volt. Hallgattak, és senkinek sem mondtak el semmit abból, amit láttak. (Lukács 9, 28-36.)

 

Vannak kegyelmi pillanatok, amikor úgy érezzük, az ég és a föld összeér. Most valami rendkívüli történik, Isten jelenlétét teljesen egyértelmű felismerni és megtapasztalni. Saját életünkben talán szerelmi vallomás pillanataiban, új ember születésekor, halál, gyász esetén, vagy néha egészen váratlanul tapasztalhatjuk meg ezt, ha elég figyelmesek vagyunk. Ez járhat katarzis érzéssel, talán zavarodottsággal, „állítsuk meg a pillanatot”- érzéssel is. Péter, János és Jakab számára ilyen volt a Tábor hegyén töltött imaidő, amikor Jézus színeváltozásának tanúi lehettek.

Ebben a történetben nem Jézusnak volt szüksége a színeváltozásra, hanem a tanítványoknak. Hogy igazán mélyen megértsék, ki is a Mester, Jézus, akit követnek, közvetlen tapasztalatra volt szükségük Jézus istenségéről. Ezt Jézus itt nem filozófiai úton, magyarázkodással, spekuláció által éri el, hanem közvetlen tapasztalatot ad saját lényegéről.

A gazdag evangéliumi szakasz megközelítéséhez hívjuk segítségül Sieger Köder Jézus színeváltozása című festményét, hiszen az érzékszerveink használata talán minket is hozzásegíthez ahhoz, hogy ne pusztán „elméletileg” találkozzunk Jézussal.

 

Néhány percig csak nézd, engedd, hogy hasson rád a kép. Ismerkedj meg a színeivel, a formáival, a részleteivel, a hangulatával. Engedd magadhoz közel a jelenetet. Te is részese lehetsz a szentírási történetnek, érezd magad te is Krisztus, Mózes és Illés jelenlétében. A képen egyértelműen látható az „ég és a föld” határa. Nem keveredik a kettő, teljesen tiszta a választóvonal. A központi figura a ragyogó, isteni Krisztus, akit fénysugarak vesznek körül. Nyitott kezeivel megérinti Illést és Mózest, akik egységben vannak Jézussal és egymással. Egy nyitott, világos, békés, hívogató kompozíció ez. Szemléled külön a kép felső részét, engedd, hogy hasson rád ez a harmónia.

A kép alsó harmadában, a „földi” részben vannak a tanítványok, akik a csukott szemükön keresztül szemlélik Jézus színeváltozását. Az isteni megnyilatkozása mindig misztérium, titok. Lehetetlen elviselni Isten közvetlen színelátását. A képen a tanítványok arca és nyitott kezei jelzik a vágyat, ami Jézushoz vonzza őket. A zárt szem takarhat álmot, vagy imát is, de lelkük legmélyén, a sötétségben is látják, szemlélik Jézus valóságát, Isten ragyogását. A sötétségben, talán felhőktől takartan is, de legbelsőbb énjükben látnak, felfedezik Isten jelenlétét.

A tanítványok Tábor hegyen történt imája nem egy kétezer éves, egyszer előfordult esemény, amiről megemlékezünk. Mi is be tudunk lépni ebbe, ez az ima jelen idejű. Ha becsukjuk a szemünket, s nyitottan, várakozással maradunk belső sötétségünkben, felhőnkben, akkor egy idő múlva mi is megláthatjuk – zárt szemeinken keresztül – Isten jelenlétét, ragyogását.

A misztikus egyházatya, Nisszai Szent Gergely (335-394) izgalmas kifejezése az epektasis, ami azt jelenti, hogy az ember végső célja az isteni-ben való részvétel. Mivel Isten végtelen, az ember soha nem érheti el ezt a pontot, amikor teljességgel részesül az isteni életben, de folyamatosan törekszik rá. Hasonló ima tapasztalatról számol be Sínai Szent Gergely bizánci szerzetes (1255-1346), aki a Jézus-ima révén szemlélhető Isteni fényt azonosítja Jézus Tábor hegyi színeváltozásának ragyogásával. A transzfiguráció, a színeváltozás történetében a tanítványok előrehaladtak az imában és az Isten ismeretben.

Szemléld Sieger Köder képét, engedd nőni magadban a belső a csendet, s észreveheted, hogy Péterhez, Jánoshoz és Jakabhoz hasonlóan te sem akarod már elhagyni Jézust, Mózest vagy Illést. Mivel törekszel részt venni az isteni-ben, Jézussal való időzés valós tapasztalat lehet. A szív imája, a csend, a szemlélődés segít abban, hogy zárt szemeiden keresztül meglásd Isten fényét. Ez nem elméleti tudás, hanem belső látás, tapasztalat. Te is láthatod lelki szemeiddel Isten tündöklő ragyogását.

Joomla templates by a4joomla