04-nagyszombat-2017-jezus-szive-jezsuita-templom-foto-mudra-laszlo.jpg00ablak1.jpg03.jpg01.jpgnagypentek-2017-jezus-szive-jezsuita-templom-foto-orban-gellert.jpg01-nagypentek-2017-jezus-szive-jezsuita-templom-foto-orban-gellert.jpg00-urnatemeto-jezus-szive-jezsuita-templom-foto-orban-gellert.jpg01-nagyszombat-2017-jezus-szive-jezsuita-templom-foto-mudra-laszlo.jpg02.jpg

A templom rövid története

A magyarországi jezsuiták központi temploma azon kevés szakrális épület közé tartozik, amely a hívek szorgalmazására és nagyrészt közadakozásból épült fel. A gyűjtés a jézustársasági atyákat a XIX. század végén a fővárosba hívó Győry Teréz grófnő és Zichy Nándor gróf szorgalmazására indult meg. A templommal egybeépült rendház 1888-1890 között elkészült, de az építkezés befejezése anyagi nehézségek miatt elhúzódott. A templomot végül 1909. április 27-én szentelték fel, és az ugyanabban az évben függetlenné
vált magyar jezsuita tartomány központja lett.

Az épületegyüttest Kauser József tervezte francia-román történeti stílusban. Félköríves ablakai, boltívei és díszítései neoromán jellegűek, de a főhajót támasztó támpilléres szerkezet a gótikát idézi, és a templom külsején felfedezhetők a nemzeti romantikus magyar templomok építészeti jegyei is. A kilenc méter magas, mozaikkal díszített neoromán főoltár életnagyságú Jézus Szíve-szobrát Langer Ignác alkotta meg. A nyugati mellékhajó oltárán az imába merült Szűz Mária, a keleti mellékhajóban a kisded Jézust
ölében tartó Szent József alakja áll.

A templom hamar felvirágzó hitéletéből sarjadtak az első budapesti Mária-kongregációk, majd a Jézus Szíve Társulat és a Jézus Szíve Szövetség, melyek 1912-ben a szomszédos Horánszky utcában nyertek végleges otthont. A templomban szolgáltak a magyar jezsuiták és a katolikus élet meghatározó személyiségei: Bús Jakab SJ, az első tartományfőnök és a Kongregációs Otthon (a mai Párbeszéd Háza) megálmodója, Bíró Ferenc SJ, A Szív újság alapítója, Bóta Ernő SJ, a hazai Jézus Szíve tisztelet apostola, Bangha
Béla SJ és mások. A II. világháború idején a templom csak kisebb károkat szenvedett, az altemplomban zsidó menekültek, katonaszökevények és kibombázott családok találtak menedéket. 1948-ban, a háború borzalmaiban meggyötört budapestiek vigasztalására került elhelyezésre a főbejárat mellett a Feszty Masa által megfestett magyar Úti Boldogasszony-kegykép. A templom 1950 és 1986 között plébániatemplomként működött, a jezsuita rend 1989-ben kapta vissza.

A Mária utcai épületek rendbetétele és újra benépesítése Kelényi Tibor SJ csaknem húsz éves templomigazgatói munkájának köszönhető. Tőle 2005-ben Vértesaljai László SJ vette át a templom igazgatását, szolgálata idején készült el a külső felújítás a százéves jubileumra. 2014-től átmenetileg Harai Levente SJ vezette a templomot, majd 2015 nyarán Horváth Árpád SJ vette át a templomigazgatói feladatokat. A rendház azóta kizárólag közösségi és imahelyiségeknek, vendégszobáknak, irodáknak, illetve az önkéntes közösségnek ad otthont (a templomban szolgáló lelkészek a szomszédos Párbeszéd Háza tetőterében kialakított Fáber Szent Péter rendházban élnek). Az elmúlt két évben irányításával tovább folytatódott a templom korszerűsítése: az oldalhajók berendezésének egyszerűsítését és kifestését követően a Szent Rita kápolna helyén könyvesbolt létesült, a hangosítás és a fűtés megújítása mellett biztonsági kamerarendszer épült ki, elbontásra került a szélfogó rács, és lehetővé vált a templom napközbeni nyitva tartása.

Joomla templates by a4joomla