Ünnepi szentmise és baráti találkozó a kassai vértanúk emléknapján

A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya védőszentjeinek ünnepe alkalmából szeretettel várjuk minden kedves barátunkat 2017. szeptember 7-én, csütörtökön az este 18.00 órakor kezdődő szentmisére és az azt követő szeretetvendégségre.

Az ünnepi misét követő fogadás keretében Vízi Elemér SJ tartományfőnök mutatja be a Jézus Társasága 36. Általános Rendgyűlésének dokumentumait közreadó új, Evezz a mélyre! című kötetet. Közreműködik: a Jézus Szíve templom taizéi zenei együttese.

A magyar jezsuita rendtartomány védőszentjei, Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Kőrösi Márk 1619. szeptember 7-én szenvedett vértanúhalált Kassán a három részre szakadt Magyarország kegyetlen hitvitái és testvérharcai közepette.

István az ősi Pongrácz-család sarja, 1582-ben született, tanulmányait Kolozsvárott végezte a jezsuita atyák kollégiumában, ezt követően belépett a rendbe. 1615-ben került Homonnára a jézustársasági kollégium tanárának és hitszónoknak, majd Kassára helyezték a helyőrség magyar ajkú katonái és a csekély számú katolikus egyházközség lelkipásztorának. Menyhért lengyel családban született 1584 körül, húszévesen lépett be a jezsuita rendbe, novíciátusát együtt töltötte Istvánnal. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, ahol 1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává, majd tábori lelkész lett a kassai helyőrség német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellett. Márk horvát területen született 1588-ban, a zágrábi egyházmegye papnövendékeként került a jezsuiták által működtetett római Collegium Germanico-Hungaricumba. Jezsuita nevelőivel később is tartotta a kapcsolatot, s személyesen Pázmány Péter hívta elöljárónak a nagyszombati papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi főesperes és uradalmi igazgató. Rákóczi György hadai elől menekült Kassára, ahol Menyhérttel találkozott, akivel néhány hónappal azelőtt közös lelkigyakorlaton vettek részt.

Amikor a hajdúk elfoglalták Kassát, megállapodtak ugyan a császári erőkkel, hogy a katolikus klerikusoknak nem eshet bántódása, mégis elfogták a három papot. Válogatott kínzásokkal kísérelték meg a reformáció tanainak elfogadására kényszeríteni őket, ám mindhárman a halálig állhatatosak maradtak hitükben. Földi maradványaikat Pálffy Katalin grófnő kérésére Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kiadatta, és először Alsósebesre, majd a hertneki várba kerültek. 1635-ben a nagyszombati klarisszák, majd 1784-ben a nagyszombati orsolyiták templomában kerültek elhelyezésre a vértanúk ereklyéi. Boldoggá avatásuk eljárását még Pázmány Péter indította el 1628-ban, de csak 1905-ben, X. Piusz pápa engedélyezte nyilvános tiszteletüket. Szentté II. János Pál pápa avatta őket 1995. július 2-án.

Joomla templates by a4joomla