Aktuális heti hirdetéseink erre a linkre kattintva olvashatók el!
A szakadékok
Tornya Erika RSCJ evangéliumi elmélkedése az évközi 26. vasárnapra
Volt egyszer egy gazdag ember. Bíborba, patyolatba öltözködött, és mindennap fényes lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. Szeretett volna jóllakni abból, ami a gazdag asztaláról lehullott, de csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit. Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag is, és eltemették. Amikor a pokolban a kínok közt föltekintett, meglátta messziről Ábrahámot, és a keblén Lázárt. Ekkor felkiáltott neki: ,,Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a nyelvemet, mert kínlódom ebben a lángban!'' Ábrahám ezt felelte neki: ,,Fiam! Emlékezz csak vissza, hogy életedben elnyerted javaidat, Lázár pedig ugyanígy a rosszat; ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ráadásul köztünk és köztetek nagy szakadék is van, hogy akik innen át akarnának menni hozzátok, ne tudjanak, se onnan hozzánk ne jöhessen senki.'' Erre az így szólt: ,,Akkor hát arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házába, mert öt testvérem van. Tegyen előttük tanúságot, nehogy ők is ide jussanak, a gyötrelmek helyére.'' Ábrahám ezt válaszolta: ,,Van Mózesük és prófétáik, hallgassanak azokra!'' Az erre így könyörgött: ,,Nem úgy, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, bűnbánatot tartanak.'' Erre ő azt felelte: ,,Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem fognak hinni!''’’ Lk 16,19-31
Ez az evangéliumi parabola feszültséget hordoz, azért, hogy bennünket, hallgatókat-olvasókat összezavarjon, kényelmetlen helyzetbe hozzon. Ha a szövegnek sikerül kibillenteni nyugalmukból, az cselekedetekre sarkallhat minket.
Mi volt a gazdag ember bűne? Nem az, hogy gazdag volt, hanem az, hogy a „szemmagasság alatti”, rangon aluli vagy szegény emberek szükségleteire képtelen volt figyelni. Nem tett semmit Lázár ellen, nem ártott neki, még csak el sem zavarta az ajtója elől, hiszen észre sem vette! Nemcsak az ajtója, a szíve is zárva maradt Lázár előtt. Anélkül, hogy szem előtt tartanánk a körülöttünk lévő konkrét rászoruló embereket, életünk önközpontúvá és érzéketlenné válhat. Jézus arra kér bennünket, hogy nyissuk meg a szemünket a körülöttünk lévő világra, és nyissuk ki a fülünket, hogy meghalljuk az evangélium egyszerű parancsát: szeresd felebarátodat!
Érdekes megfontolni a történetben lévő szakadékot. A szakadék a – név nélküli – gazdag ember és Lázár között már az életükben megvolt. Akkor még át lehetett volna lépni, de a gazdag embernek eszében sem volt. A halál után megváltozott a helyzet: a szakadék megmaradt, de már áthidalhatatlan. Csak a földi életben tudunk mi, emberek szakadékokat, igazságtalan helyzeteket, struktúrákat megszüntetni, egységet teremteni megosztó helyzetekben. Ne nyugodjunk bele a szakadékok meglétébe!
A te életedben hol, kik között és közted vannak szakadékok, beállt „frontvonalak” (családban, munkahelyen, iskolában, társadalomban, politikában stb..)? Mit teszel ezek ellen? Ki segíthet neked abban, ha szeretnél előmozdítani egy-egy megkövült, befagyott helyzetet?
Világviszonylatban egy gazdag társadalomban élünk, sok fölöslegünk van, és sok hulladékot termelünk. De körülöttünk élnek a rászorulók, a szegények és a hajléktalan embertársaink is. Könnyű őket észrevenni, csak ki kell nyitni a szemünket és tudomást venni róluk. Ha elhanyagoljuk őket, figyelmen kívül hagyjuk az evangéliumok szellemiségét és magát a feltámadott Jézust is. Légy bátor, nyisd meg a szíved és meglátod az ajtód előtt üldögélő Lázárt!
