Majomfogás

Tornya Erika RSCJ evangéliumi elmélkedése az évközi 18. vasárnapra

 

Valaki megszólította a tömegből: ,,Mester! Mondd testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!’’ Ő azt felelte neki: ,,Ember! Ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek?’’ Aztán így szólt hozzájuk: ,,Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.’’ Példabeszédet is mondott nekik: ,,Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott. Akkor így gondolkozott magában: ,,Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet.'' Majd azt mondta: ,,Ezt fogom tenni: Lebontom magtáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm minden termésemet és vagyonomat. Azután azt mondom lelkemnek: Én lelkem! Van sok javad, sok esztendőre eltéve; nyugodjál, egyél, igyál, élvezd az életet!'' Isten azonban így szólt hozzá: ,,Esztelen! Még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél?'' Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem az Istenben gazdag.’’ (Lk 12,13-21)

 

Egy közismert, modern magyarázat, ami a gazdagság veszélyeire hívja fel a figyelmet, a majomfogásról szól. Indiában úgy fogják meg, ejtik csapdába a majmot, hogy vesznek egy kókuszdiót, amit alulról rögzítenek. Felül egy kisebb lyukat fúrnak bele, olyat, amin a majom be tudja nyújtani a kezét. A lyukba finom falatokat helyeznek, rizst, növényi magvakat, banán- vagy narancsdarabokat. A gyűjtögető, kíváncsi majom érzi az ínycsiklandozó, finom illatokat, belenyúl a kókuszdión fúrt résbe, megmarkolja a „zsákmányt”, de az ökle már beszorult. Nem engedi el a kezében tartott dolgokat, így könnyen fogságba esik. Az lesz a veszte, hogy nem tud elengedni. Nem nehéz párhuzamot vonni a csűröket építő, ragaszkodó, kapzsi ember és a majom helyzete között.

Te mit szorongatsz a kezedben, ami gátolja a belső szabadságodat? Ezek nemcsak anyagi jellegű dolgok lehetnek, hanem rendezetlen ragaszkodások, sőt hozzátapadások elképzelésekhez, személyekhez, szenvedélyekhez stb..

 

A mai evangéliumnak van azért egzegetikai magyarázata is, Ortensio da Spinetoli professzor alapján tudjuk, hogy Jézus mindig kész volt arra, hogy oltalmába vegye az elnyomottakat, de visszautasította a szoros értelemben vett peres ügyben való részvételt, vagyis azt, hogy a bíró (kritén) és a végrehajtó (merisztén) szerepét játssza. Ő inkább saját küldetésére akarta felhívni a figyelmet. A tőle tanácsot kérő ember szemmel láthatóan csupán törvényszakértőt látott benne. Jézus küldetése azonban nem az volt, hogy bíró legyen, hanem Isten országának prófétája. Jézus mester, de nem a törvény, hanem Isten szavának mestere. Nem ismeri a családi javak felosztását irányító szabályokat, ellenben ismeri azokat, amelyek az embert abban segítik, hogy kiegyensúlyozottá és boldoggá legyen. Az egyik ilyen szabály a kapzsiságtól (pleonexia) való tartózkodás. A görög „pleonexia” kifejezés a "mindig többet birtoklás" vágyára utal, s ezért a fösvénység, az evilági javak iránti mértéktelen és zabolátlan vágy szinonimája, amelyek végül mégsem nyugtatják meg és nem elégítik ki az embert. Az ember nyugalma és biztonsága nem birtokaitól függ, még ha bővelkedik is ezekben.

A kapzsiság és a gazdag korholása nem jelenti a jólét, s még kevésbé a földi boldogság elutasítását. Mindez legfeljebb a földi javak igazságtalan elosztásának és túlértékelésének elítélése. Mielőtt Isten országa égivé válna, földi ország, s ezért a szellemi értékekhez hasonlóan magában foglalja az anyagi javakat is. Csakhogy mind a szellemi, mind az anyagi javak egyenlő mértékben illetnek meg mindenkit. Ha az ember önző haszonlesésből megfoszt ezektől valakit, bűnt követ el. Egyes emberek túlzott gazdagsága más emberek szegénységének okozója. A kapzsiság nem hoz gyümölcsöt Isten előtt, mert megfosztja és kiéhezteti a testvéreket, akiknek pedig ugyanolyan joguk van a föld javaihoz. E vágy szertelen sóvárgás, mert nem veszi figyelembe az embertársak igényeit és jogait. A kapzsi ember mások földjén is gyűjt: úgy él és úgy cselekszik, mintha egyedül volna a világon. S ezért a valódi javak helyett saját ítéletét gyűjtögeti – fejezi be magyarázatát Ortensio da Spinetoli Lukács, a szegények evangéliuma című munkájában.

 

Az evangéliumi elmélkedések sorát szeptembertől folytatjuk!

Joomla templates by a4joomla