Aktuális heti hirdetéseinket ide kattintva lehet megtalálni!

 

Teljes szívvel

Tornya Erika RSCJ evangéliumi elmélkedése az évközi 16. vasárnapra


„Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait, Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: ,,Uram! Nem törődsz vele, hogy a testvérem egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!’’ Az Úr ezt válaszolta neki: ,,Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha.” (Lk 10,38-42)


Gondoljunk vissza az elmúlt hetünkre, arra, hogy a saját lelkünk hogyan hullámzott. Aki őszinte magával, megláthatja, hogy nem mindig vagyunk „fenn”, nem mindig érezzük magunkat közel az Úrhoz. Lehet, hogy vágyunk rá, de a hétköznapi teendők elsodornak, esetleg érzelmi hullámvasútra kerülünk vagy a puszta fáradtság miatt elveszítjük a kapcsolatot Istennel. Aztán ismét történik valami, ami ismét közelebb segít bennünket Jézushoz. A lelki életnek ez a sajátos dinamikája, amiben az egyensúlyt, a „tőkesúlyt” is Istenre való folyamatos vágyakozásunk és a felőle jövő kegyelem adja.


Julia Stankova: Mária és Márta


Egyszerre vagyunk Máriák és Márták. A bennünk élő Márta az, aki arra figyel, hogy rendben legyen a saját életünk és azoké, akik ránk vannak bízva. Márta például az olyan önfeláldozó anya, aki - gyakorta egyedül maradva - hordozza a család terheit. A munkahelyről hazatérve elviszi az iskolás gyerekeit sportolni vagy szakkörbe, tanul velük, vásárol, vacsorát készít, majd éjszakába nyúlóan még takarít, vasal, rendben tart mindent. A bennünk élő Mária az, aki nagyon mélyen vágyik Istenre. Odafigyel a madarak csicsergésére, a harangok megnyugtató kongására, a kéregető koldus tekintetére. Mária az, akinek egy többnapos csöndes lelkigyakorlat után nagyon nehezére esik visszatérni a hétköznapi rutinhoz. Szeretne csöndet tartani, lassan, szemlélődve ízlelgetni azt, mit tartogat Isten aznap számára. Ne „játsszuk ki” Máriát és Mártát egymás ellen. Mindkettőre szükség van, személyiségünknek az aktív és a szemlélődő része fontos szerepet tölt be.

Az evangéliumi szakasz azonban egy nagyon fontos dologra figyelmeztet bennünket. Amikor Jézus jelen van számunkra, vagy az Ő jelenlétét keressük, akkor a teljes figyelmünket, teljes szívünket kéri. Nem lehet úgy imádkozni, hogy közben már fejben az aznapi teendőinket listázzuk, vagy a félelmeinkkel birkózunk. Nem lehet úgy részt venni a szentmisén, hogy közben jól elszórakoztatjuk magunkat a gondolatainkkal. Lehet, hogy Isten jelen van, szeretne valamit mutatni, de az aktív Márta észre sem veszi! Istennel csak „itt és most” lehet találkozni. Ilyenkor adjunk teret a bennünk lévő, szemlélődő Máriának, s engedjük meg Mártának is, hogy az Úr lábához telepedjen.

 

Joomla templates by a4joomla