HETI HIRDETÉSEINK AZ AKTUÁLIS MENÜPONTRA KATTINTVA, VAGY
EZT A LINKET KÖVETVE OLVASHATÓK EL.

A rögzített feltételek

Tornya Erika RSCJ evangéliumi elmélkedése irgalmasság vasárnapjára

Mikor azon a napon, a hét első napján este lett, és a helyiség ajtaja, ahol a tanítványok összegyűltek, be volt zárva a zsidóktól való félelem miatt, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: ,,Békesség nektek!’’ Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat. Aztán újra szólt hozzájuk: ,,Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.’’ Amikor ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: ,,Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.’’ Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívnak, nem volt velük, amikor eljött Jézus. A többi tanítvány elmondta neki: ,,Láttuk az Urat!’’ Ő azonban így szólt: ,,Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, és ujjamat a szegek helyére nem teszem, és kezemet az oldalára nem helyezem, én nem hiszem!’’ Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványai, és Tamás is velük volt. Jézus eljött a zárt ajtón át, megállt középen, és így szólt: ,,Békesség nektek!’’ Azután azt mondta Tamásnak: ,,Tedd ide ujjadat és nézd a kezeimet; nyújtsd ki kezedet és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő!’’ Tamás azt felelte: ,,Én Uram és én Istenem!’’ Jézus erre azt mondta neki: ,,Mivel láttál engem, hittél. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hittek.’’ Jézus még sok egyéb jelet is művelt tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket pedig azért írták le, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és a hit által az ő nevében életetek legyen. (Jn 20,19-31)

Boldog az ember, aki megkapta a hit ajándékát, s olyan automatikusan hisz, ahogyan lélegzik. De Tamás is – az összes kételyével, bizonytalanságával és kérdésével – hozzánk tartozik. Nincs két ember, akinek egyforma a hite. Érdemes számba venni, hogy ismerőseim, barátaim, rokonaim milyen módon hisznek. Ez egy nehéz kérdés, mivel a hitnek nincs „mértékegysége”, s mindenkinek megvan a maga megközelítése, amivel Istenhez vagy a Teremtőhöz vagy a Megváltóhoz tud kapcsolódni. Vagy vágyik erre a transzcendens kapcsolatra.

Caravaggio: Hitetlen Tamás

Bizonyára mindannyian ismerünk olyanokat, akik küzdenek a hittel. Vágynak rá, de racionális, legalábbis megtapasztalható bizonyosságot keresnek, Hogyan viszonyulok az ilyen társaimhoz? Megadom-e nekik a kétkedéshez való jogot? Megpróbálom-e megérteni az álláspontjukat?

A keresztény hithez hozzátartozik a kétkedés, mivel az nem a hit ellentéte, hanem lényeges eleme. Lehetnek a szívünk mélyén nyugtalanító kérdések. Talán ezek ismerősek is mindannyiunk számára: Isten valóban jó? Tényleg szeret engem? Hogyan lehetséges, hogy Ő vezeti az életemet, amikor egyszer fenn, máskor lenn vagyok lelkileg? Szeretnénk Istent megtapasztalni. Nemcsak hallani akarunk róla, hanem érezni is akarjuk. Ilyen helyzetekben aztán gyakorta meg akarjuk szabni Isten számára azokat a feltételeket, amelyek mellett újra tudnánk hinni. Például: ha a holnapi vizsgán átcsúszok,……ha sikerül a randim,….. ha behívnak állásinterjúra,….ha meggyógyul a kisunokám,…. ha ezt és ezt a jelet kapom.. stb…, akkor elhiszem, hogy van Isten. Ezek a rögzített feltételek, amiket Istennek szabunk, ezek akadályozzák meg, hogy észrevegyük Jézust, aki már működik és hat az életünkben. Szabadon, nem feltétlenül az elvárásaink szerint. Tamásnak Jézus a megszabott feltételek szerint mutatta meg magát, de megmondta: „Boldogok, akik nem láttak, és mégis hittek”.  Ezért fontos, hogy bátran vigyük Jézus elé időszakos bizonytalanságainkat, kisebb-nagyobb hitetlenségünket, de ne szabjunk neki feltételeket, hogy hitre jussunk, hanem figyeljük és engedjük meg az Ő gyógyító, szerető jelenlétét életünkben, a hétköznapjainkban.